Teli van már az Éléskamránk minden jóval ami szemnek és szájnak kedves
és még örömtelivé varázsolja ezt pár napot . Vajon eleget tudunk a Húsvét ünnepéről ?
Íme egy rövidke leírás a hagyományokról :
A húsvét a kereszténység egyik, illetve voltaképpen a legnagyobb ünnepe – hiszen Krisztusnak meg kellett halnia és fel kellett támadnia ahhoz, hogy beteljesítse a karácsonyi jászol ígéretét. Ám mint minden egyházi ünnephez, ehhez is számos néphagyomány kötődik, közülük nem egy még a kereszténység előtti korból származik.
Az ünnep magyar elnevezése az azt
megelőző negyvennapi böjti időszak húsmentes étkezésével függ össze:
ekkor vehettek ismét húst magukhoz a böjtölők. Már a Krisztus utáni első
századokban is ünnepelték, de csak 325-ben a niceai zsinaton
rögzítették az időpontját a tavaszi napéjegyenlőséget követő első
holdtölte utáni vasárnapra. Mozgó ünnepként időpontja mindig máskorra
esik, és ez határozza meg az áldozócsütörtök, a pünkösd és az úrnapja
idejét.
Körmenet, határkerülés
A római katolikusok körében elterjedt a
nagyszombat esti, a feltámadást megjelenítő körmenet. A húsvéti
hagyományok szerint régen egyes helyeken ünnep hajnalán került sor egy
falut végigjáró körmenetre, az úgynevezett Jézus keresésére vagy
Szentsírkeresésre, ahol a határ menti kereszteket végigjárva, a
legtávolabbinál megtalálták a (korábban odarejtett) templomi
Krisztus-szobrot, melyet aztán diadalmenetben vittek vissza a templomba.
Ezzel az egyházi szokással függhet össze a húsvéti határkerülés,
mellyel a gonoszt és a veszedelmet tartották távol a falutól és a hozzá
tartozó földektől.
Egy tojásban a világ
A tojás a termékenység, az új élet
jelképe. Egyes teremtésmítoszok szerint a világ maga is egy tojásból
keletkezett: a héj egyik fele az eget, másik a földet, sárgája a Napot,
fehérje a Holdat szimbolizálja. A Krisztus utáni korban a föltámadásnak,
örök életnek vált jelképévé, ugyanakkor egészségmegőrző, bő termést
varázsló mágikus hatást is tulajdonítottak neki.
A húsvéti hagyományok közül talán legismertebb a húsvéthétfői locsolás,
ami a teljes magyar nyelvterületen elterjedt szokás: a fiúk, férfiak
locsolóversek kíséretében megöntözik a lányokat, asszonyokat, melyért
cserébe – főleg a gyerekek – hímes tojást, illetve (újabban) süteményt
vagy pénzt kapnak. Ez a szokás igencsak új, alig 100 évre tekint vissza,
ám a friss kútvízzel való locsolás régi eredetű, egészség- és
termékenységvarázsló szerepet töltött be.
Kend mátka, kend koma
Maga a tojásírás és ennek elajándékozása azonban pogány kori eredetű,
így sok helyen manapság sem a húsvéthoz, hanem az azt követő ún.
mátkáló- vagy fehérvasárnaphoz kötődik. Ekkor az egymással jó
barátságban lévő lányok és fiúk hímes tojást cseréltek, mely által
mátkái, illetve komái lettek egymásnak, s ettől kezdve nem tegezték,
hanem kendezték egymást, kend mátkának, kend komának szólítva egymást az
öt-hat éves gyerekek is. Ritkán, de előfordult, hogy lány legénnyel
cserélt tojást – ennek általában házasság lett a vége.
