Kolbász kolbász ki a házból..

A kolbász, kalbász, kóbász tisztára mosott disznóbélbe vagy műbélbe töltött,

apróra vágott vagy darált húsból és szalonnából készült, sóval, általában fűszerpaprikával és egyéb fűszerekkel készült húskészítmény. A kolbászfélék füstöléssel történő tartósítása régi élelmiszer-technológiai eljárás, mely Európa legtöbb részén elterjedt, szerves része az európai konyhának. Ma már nem csak a disznóhús az ami bele kerülhet. Marha, vad és akár pulyka, és ezeknek a keveréke.
A mai ismert kolbász története alig 200 évre nyúlik vissza pontosan akkora mikor a piros paprika bekerült a magyar konyha alapanyagai közé. Előtte az Erdélyben is ismert szürke kolbász volt ismert.

Ideális esetben 1,5kg színhúsból készül el 1kg kolbász, az érlelési és füstölési folyamat miatt akár eredeti tömegének 30%-t is elveszítheti a száradás során.
Minden családban apáról fiúra száll a disznóvágás és kolbász készítés tudománya, később az első kisüzemek létrejöttével mesterek adták tovább a titkos receptúrát. Nemzetenként, tájegységenként más más kolbászok születtek. Az egyik legismertebb és legkedveltebb magyar kolbászféleség a Csabai kolbász előállítása csak Békéscsaba és Gyula városának közigazgatási területén történhet. Az alapanyagként felhasznált sertéshús és szalonna magyarországi tenyésztésű sertésekből kell származzon.
De akár a spanyol Czorizot is említhetném vagy a bajor fehér kolbászt , mind egyedi recept alapján készülnek 

Ha finom házi kolbászra vágyik ne legyen rest felkeresni minket !
Akár reggelire vagy ételbe főzve tudunk ajánlani megfelelőt, ha a csípős a kedvence vagy a csemege az sem akadály. Persze a kihagyhatatlan házi mangalica kolbász is. 
Ha nem tud választani kérjen kóstolót ...

A Tészta...


A legnépszerűbb legenda szerint Marco Polo hozta magával a tésztát Kínából
Az olasz tészta durumlisztből, azaz szemolinából készül – mint az köztudott – a kínaiak pedig rizsből készítik, de ez az apróság soha nem tűnt fel senkinek. A valóság ezzel szemben az lehet, hogy tészta mindig is volt mindenütt, ahol gabonát termesztettek. De a durumliszt annyira jó tulajdonságokkal rendelkezett – kemény, fehérjegazdag, könnyen formázható – hogy a durumtészta lett A tészta Itáliában, majd a világon.
A rómaiakról tudjuk, hogy az etruszkoktól átvették a lagane nevű ételt, ami tésztaféleség lehetett, a mai lasagne szó is innen eredeztethető, bár a római lagane nyilván különbözött a mai lasagnétől. A beszámolók szerint a laganét nem főzték, hanem kemencében sütötték, így inkább a pizza, mint a pasta elődje lehetett. A Római Birodalom bukása után lehetséges, hogy egy időre feledésbe ment a száraztészta, mint annyi minden más.

Horatius az időszámításunk előtti utolsó századdal kapcsolatban is megemlíti a laganét, az i.sz. második században Naucratisi Athene receptet is közöl a laganéhoz. Görögországban és a Közel-Keleten az első évezred során mindig is ettek itriont vagy itriyyát, azaz tésztát. Aztán jött Muhammad Al-Idrisi, az almoravida származású arab utazó, térképész és földrajztudós, aki II Roger szicíliai normann király szolgálatában állt és többek közt megrajzolta neki a korabeli világ legpontosabb térképét – a Tabula Rogerianát.
A térképet 1154-ben fejezte be és írt hozzá kommentárokat is. Az egyik kommentár egy Trabia nevű szicíliai faluról szól, melyben vízimalmok őrölnek, és rengeteg tésztát gyúrnak, amit aztán keresztény és muszlim országokba egyaránt exportálnak. Ehhez már csak annyit kell tudnunk, hogy pár évtizeddel II. Roger előtt Szicília arab megszállás alatt állt – így joggal feltételezhetjük, hogy az arabok a Közel-Keleten oly népszerű itriyyát elhozták magukkal Sziciliába – és azt is, hogy ez lehetett az a pillanat, amikor a modern pasta belépett Itália földjére.

1295-ben, de ebből egy szó sem igaz. Vagy csak annyi: Marco Polo mindössze annyi mondott, hogy a kínaiak is esznek egyfajta tésztát. Mint később kiderült, ezt a Marco Polósdit egy amerikai marketingzseni találta ki, aki az amerikai Macaroni Journal-t elindította azzal a céllal, hogy feldobja kicsit az amerikai tésztafogyasztást.
És innen terjedt el az egész világon

Mi magyarok  leginkább a tojással és fehérliszttel készült tésztát fogyasszuk legszívesebben. Minél nagyobb a tojás tartalma annál jobban szeretjük
A tészta alap élelmiszer, ezerféleképen elkészíthető. Édesen vagy sósan, főzve-sütve, egyszerűen vagy gazdagon...
Persze minden ételhez más más tészta dukál. Hiszen ki tudja elképzelni a bolonyait kocka tésztával vagy a mákos tésztát orsóból?  De a levesekbe is apró tészta kell úgy lesz laktató, a gyerekek kedvence a betűtésztás paradicsom leves kihagyhatatlan 

Legyen száraz vagy friss tészta mindenképpen szeretjük.

Savanyúság...


A magyar gasztronómiai hagyományok jeles képviselői a savanyúságok, szinte minden húsételhez szívesen fogyasztjuk. A kiegyensúlyozott táplálkozás biztosítása és egészségünk megőrzése érdekében is érdemes savanyúságot fogyasztani. Számos idetartozó termék közül például a savanyú káposztának gazdag vitamin-, és rosttartalma van, különösen magas a C-vitamin mennyisége, ami már több száz évvel ezelőtt is ismert volt, a felfedezők, tengerészek is ezzel védték magukat a tömegesen jelentkező hiánybetegségek például a skorbut ellen.

A savanyúságok készítésénél az egyik legfontosabb szempont a tartósítás. Már az őseink is arra törekedtek, hogy minél hosszabb ideig meg tudják védeni ételeiket a romlástól. Az ételek szárítása, aszalása, tűz feletti füstölése és a hús sózása után elterjedt a zöldségfélék tartósítása is. A tartósítás Appert francia szakács nevéhez kapcsolódik, aki 1804-ben hozta létre az első tartósítással foglalkozó üzemet.

Az élelem tartósításának vágya szinte az emberiséggel egyidős. Már az ősember is kísérletezett az összegyűjtött, később a megtermelt és megmaradt élelem hosszabb ideig tartó romlás nélküli tárolásával. A napfényes meleg vidékről terjedt el az aszalás és a szárítás. A tűz fölötti szárítás tökéletesítéséből alakult ki a füstölés. Az ókorban a húst már sózással, a gyümölcsöket mézzel próbálták tartósítani, míg a fagyasztva tartósítás földrajzi adottságukból adódóan az eszkimóktól ered. A savanyú káposzta elkészítési folyamata valószínűleg az ókori Kínában alakult ki. A Krisztus előtti 3. században már Európában is ismert étel volt. Hippokratész is univerzális gyógyszernek tartotta egyes esetekben, későbbiekben a rómaiak is káposztával gyógyították magukat. A káposzta termesztése kb. 2500 évvel ezelőtt kezdődhetett, azóta már az egész világon elterjedt zöldségféle.

Tulajdonképpen minden zöldséget lehet savanyítani, ami a kertben megterem. A jól ismert uborka és csalamádé alapanyagain kívül színesíthetjük kamránkat savanyított répával, karfiollal, gombával, patisszonnal is.


A savanyúságok ízesítésére a régi jó só-bors pároson kívül számos más fűszert is használhatunk. A mustármag remek kiegészítője lehet az uborkának, míg a csalamádéhoz igen jól illik a köménymag.  A szegfűbors, a torma, a csombor a vasfű és a kapor, a legtöbb zöldség mellé párosítható. Viszont ha valami igazán pikánsra vágyunk, egy diónyi nagyságú gyömbért is főzhetünk a felöntőlébe.





 És itt van három kedvenc savanyúságunk receptje is

Csemege uborka

Hozzávalók: 1 kg apró uborka, 2 dl 10 %-os ecet, 6 dl víz, 1 evőkanál só, 10 evőkanál gyümölcscukor, 1 evőkanál mustármag, 1 evőkanál koriander, 2 szál kapor

Elkészítés: Mossuk meg alaposan az apró uborkákat, majd a megmosott kaporral tegyük üvegekbe. A vízből, az ecetből és a többi hozzávalóból főzzünk levet, amelyet forrón öntsünk az uborkákra, zárjuk le az üveg tetejét, és helyezzük száraz dunsztba.

Ecetes karfiol

Hozzávalók: 1 kg karfiol, 1,5 dl 20 %-os ecet, 8 dl víz, 1+1 evőkanál só, 1 evőkanál mustármag

Elkészítés: A karfiolt szedjük rózsákra, mossuk meg, és sós, lobogó vízben 5 percig főzzük. 8 dl vízből, az ecetből és a fűszerekből főzzünk levet, amelyet rögtön öntsünk az üvegekbe rendezett karfiolrózsákra. Szárazdunsztban tartsuk másnapig. Hasonló módon készíthetünk patisszont, répát vagy bébikukoricát is.

Csalamádé

Hozzávalók: 5,5 kg szelt zöldféle: paprika, zöldparadicsom, káposzta, uborka, hagyma, 3 deciliter 20 %-os ecet, 30 dkg gyümölcscukor, 10 dkg só, 1,5 l víz, egész bors, mustármag, koriander

Elkészítés: A zöldségféléket gyaluljuk le, sózzuk meg, majd 1 órát hagyjuk állni. A vízből, a cukorból és a fűszerekből készítsünk levet. Kicsavarás után forrázzuk le a zöldségeket a felöntőlével, majd tegyük üvegekbe és szárazdunsztba.

„Elhozta az Isten piros pünkösd napját” – pünkösdi hagyományok, népszokások

Pünkösd havának májust nevezik, ám maga a pünkösd, mozgóünnep lévén, a húsvét idejétől függően május 10. és június 13. közé eshet: idén június 8-9-én ünnepeljük. A pünkösdi hagyományok, mint néphagyományaink általában, keresztény és ősi pogány elemek keveredéséből jöttek létre.

A húsvét utáni negyvenedik nap áldozócsütörtök, mely Jézus mennybemenetelének ünnepe, az ötvenedik nap pedig pünkösd, amely napon a Szentlélek leszállt az apostolokra, akik ennek következtében különféle nyelveken kezdtek beszélni, az összesereglett, csodálkozó népből ki-ki a maga nyelvén hallotta a prédikációt. Közülül ennek hatására sokan megkeresztelkedtek, ekkor alakultak az első keresztény közösségek, így a pünkösd az egyház születésének ünnepe is. Sok helyen tartottak ezen a napon búcsújárást, a legjelentősebb és legismertebb pünkösdi hagyományok közé tartozik a máig is élő búcsújáróhely Csíksomlyó, mely az utóbbi években nem csak keresztény, de összmagyar zarándokhellyé is vált.

Rövid, mint a pünkösdi királyság

Európa jelentős részén már a középkor óta tartanak pünkösdi vagy májuskirály-választást, ez a legismertebb pünkösdi hagyományunk. A királyt, amint arról Jókai Mór is írt Egy magyar nábob című regényében, lovasversenyen választották, ezt néhol egyéb erőpróbák is kiegészítették. Egy XIX. századi szokásleírás szerint a győztes „egy évig minden lakodalomba, ünnepélyre, mulatságra hivatalos, minden kocsmában ingyen rovása van, amit elfogyaszt, fizeti a község, lovát, marháját tartoznak a társai őrizni, s ha netán valami apró vétséget követne el, azért testi büntetéssel nem illetik. Ilyen nagy úr a pünkösdi király egy álló évig”. Mivel csak egy évig tart az uraság, a mulandóságára, értéktelenségére utalva alakult ki a rövid, mint a pünkösdi királyság szólásunk.

„Mi van ma, mi van ma, piros pünkösd napja…”

A pünkösdi hagyományokból a lányok sem maradtak ki, a pünkösdölés szereplői általában ők voltak, bár néha legényekkel együtt járták pünkösdvasárnap a falut házról-házra, bekérezkedés után énekelve, táncolva. A különböző vidékeken többféle típusa élt a szokásnak: központi szereplő lehetett a pünkösdi királynő, aki ruhájával is kitűnik a többiek közül; hasonlíthatott lakodalmas menethez; és az is előfordult, hogy nem választottak külön kiemelkedő szereplőket. Ha a pünkösdölésben lányok és legények egyaránt részt vettek, általában közös táncmulatság zárta a napot.

Hasonló, bár különálló szokás a pünkösdikirályné-járás vagy cucorkázás, ahol általában öt lány járt házról-házra, köztük a legkisebb (akár egész kicsi, 4-5 éves) volt a kiskirályné, őt vezették a többiek, termékenységvarázslással összekötött köszöntőt énekelve. A szokásnak a különböző vidékeken különféle formái alakultak ki, pl. Udvarhelyszéken a hesspávázás, Nyugat-Magyarországon a törökbasázás (itt egy 12-15 éves fiút öltöztettek be török basának, nadrágját szalmával tömték ki, felsőtestét zöld ágakkal, virágokkal díszítették, néhol láncokkal megkötözve vezették végig a falun; a szokáshoz törökökkel kapcsolatos mondani hagyomány fűződik), vagy a Dunántúl egyes részein a rabjárás (amikor is a pünkösdölő lányok lábuknál összeláncolt fiúkat vezettek, így kértek adományokat „a szegény katonaraboknak”). A pünkösdi népszokásoknak, az egyébkoriakhoz hasonlóan, szintén volt adománygyűjtő funkciója, általában tojást és pénzt kaptak érte.

Mulatságok, párválasztás

A pünkösdi hagyományok közé tartozik a párválasztásnak is, ilyenkor általában bálokat szerveztek a falvakban, Kalotaszegen például háromnapos táncot rendeztek. Csallóközben vámkereket állítottak, a bírságokból, vámból szerzett pénzt közösen mulatták el. Az udvarlási szokások közé tartozott, hogy a legények pünkösd hajnalára pünkösdi rózsát tettek a leány ablakába, vagy például Egerben a legény egy 8-10 éves, ünneplőbe öltözött kislánnyal mátkatálat küldött a választott lánynak, melynek közepén koszorúba font kalács és egy üveg bor volt kendővel letakarva, s ha a lánynak is tetszett a legény, hasonló tálat küldött vissza. A küldöncöt néhány krajcárral jutalmazták.

Jóslás, varázslás

Pünkösdkor a házakra, kerítésekre, istállókra zöld ágakat helyeztek, hogy a gonosz, ártó szellemeket távol tartsák; néhol ilyenkor állították a májusfát is. Időjárás- és termésjóslás is kapcsolódik az ünnephez, bár a különböző tájegységeken meglehetősen ellentétes jelentésekkel: Gyimesben például a pünkösdi eső jó termést jelent, Baranyában viszont nem kívánatos az eső, inkább a szép idő, ami bő bortermést hoz. A pünkösdi harmatnak szépségvarázsló erőt tulajdonítottak: a lányok napfelkelte előtt a kertben harmatban mosdottak, hogy szép legyen a bőrük.

Forrás...

Hétfő reggel(i) ...


Álmosan, rossz kedvel indul munkába? Éhesen a reggeli rohanás miatt? Netalántán a munkahelyére vagy iskolába vinne valami finomat és táplálót? De ha csak nasizni támad kedves, akkor is térjen be hozzánk!
Reggeli finomságaink, mindenki kedvét és energiáig felpörgeti, segít talpon maradni ebédig, vagy akár egész napi hajtóerőt megadja.

Egy gyümölcsös joghurt friss zabos
kiflivel, vagy egy kakaó, a gyerekeknek egy -egy Trudi, almás vagy túrós pite tejjel, és ezer más variáns kinek kinek kedve szerint :)

A kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozásból nem hiányozhat a reggeli, mely a délelőtti fizikai és szellemi tevékenységekhez szükséges energia biztosításával megalapozza a teljesítményünket. Mire vége az éjszakai alvásnak, testünk elhasználja az elraktározott glükózt, így a reggeli dolga, hogy agyunkat üzemanyaggal lássa el.
Számos tanulmány bebizonyította, hogy a reggeli elhagyása a napi energiabevitel csökkenéséhez vezet, mert így lényegesen kevesebb fehérje, telített zsírsav, vitamin és ásványi anyag jut be a szervezetbe, mint azoknál, akik rendszeresen reggeliznek.

Nem mindegy azonban, hogy mit reggelizünk. A reggeli döntő fontosságú lehet abban, hogy hogyan indítod a napod, és ezáltal a nap többi részében hogyan táplálkozol.
Ha szénhidráttartalmú reggelivel indítod a napodat (pl. fehér lisztből készült pékáruk, péksütemények, kekszek, stb.), hirtelen megemelkedik vércukorszinted, ami csak arra jó, hogy 10 óra körül már rád törjön a farkaséhség, hiszen amilyen hirtelen a vércukorszinted megemelkedik, éppúgy le is csökken, mégpedig az alá a pont alá, ahol nincs visszaút, enni kell, méghozzá sokat.
Ha reggeli nélkül indítod a napod, még mielőtt megemelkedhetne a vércukorszinted, hirtelen lezuhan, ennek eredménye pedig szintén a farkaséhség. Tízóraira vagy ebédre sokkal többet eszünk, mintha reggeliztünk volna. 
Ha ezek a vércukor-ingadozások már a nap elején jelen vannak, a nap többi részében is folytatódnak. Megemelkedik - lezuhan - megemelkedik - lezuhan a vércukorszint, melynek eredményeképpen nem tudjuk kontrollálni éhségünket.

A Vad a hús és a többi ...

Nem olyan ördögtől való egy finom és ízletes vadételt elkészíteni. Persze nem árt a felkészülés mivel sok esetben, pár napos előpácolást igényel a hús.
Viszont finom és egészséges ételt tehetünk az asztalra. Az alábbi recept egy kezdők által is könnyen kivitelezhető étel. Garantáltan sikert arathat a család de az ismerősök között is.
Hajrá és legyenek bátrak valami újat kipróbálni.
Persze előtte térjenek be hozzánk a vadhús beszerezzék, akár megrendelésként akár helyben, de minden kérésnek igyekszünk eleget tenni.

Hozzávalók:

• 15 dkg füstölt szalonna
• 2 dl vörösbor
• 1 babérlevél
• 2 gerezd fokhagyma
• 25 dkg vegyes zöldség
• só, bors
• olaj
• 80 dkg őzcomb
• 30 dkg narancs
• 30 dkg gomba
• 1 hagyma
• 2 dl paradicsomszósz

Elkészítés:

Tűzdeljük meg az őzcomb darabokat szalonnacsíkokkal, majd süssük elő olajon!

Pirítsuk meg a maradék olajban a zöldségeket és a gombászárakat! Fűszerezzük, majd szórjuk meg az egy narancs lereszelt héjával, tegyük rá a paradicsommártást, a felkockázott narancsokat és a bort! Reszeljük rá a fokhagymát, öntsük bele az elősütött őzszeleteket, ezután öntsük rá a ragut!

70 percig sütjük lefedett tálban.

A gombafejeket a ragu mellé tesszük, és további 20 percig sütjük.

És újra itt a grill szezon !

Ennek örömére 4 fajta kolbászkával is készültünk. Remélem, hogy mindenki megtalálja a kedvére valót.

Akár kint a szabadban vagy a 7. emeleti erkélyen sütöget garantál a siker.
Friss kenyérrel vagy grillezett zöldségekkel, savanyúsággal, mustárral nyakon öntve, vagy amerikai módszerrel BBQ mártással.
A család, barátok, és mindenki örömére egy kellemes délután/este, lehet falatozgatni, nevetni és felidézni az elmúlt nyarak örömét

Sima - egyszerű a natúr kedvelőinek
Sajtos - annak aki már extrábbra vágyik 
Csípős - ha azt szereti ha éget 
Bajor - annak aki a németes ízvilágot kedveli